Prechod na navigáciu block menu Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu Hlavné menu 3 Prechod na navigáciu Hlavné menu 4 Prechod na navigáciu vodorovná

A város közigazgatási szerepe

Az első írásos említés Ipolyságról a 13. századból való egy IV. Béla által kiadott oklevélben, ahol a települést SAAG néven említik. Ipolyság ebben az időben Hont vármegyéhez tartozott, amelynek akkori székhelye Hont vára volt.
Ipolyság közigazgatási szerepének kezdete valójában a premontrei rend tevékenységének időpontjával függ össze. A rend tagjai az 1238 körüli időkben a Márton bán által alapított kolostorban főként egyházi, de világi szolgáltatásokat is végeztek. Keletkezése óta a török megszállás idejéig fontos szerepet töltött be mint hiteles hely /középkori notariátus – locus exedibilis/ nemcsak Hont vármegye, hanem a szomszédos megyék számára is. Egyházi anyakönyvet 1657-től vezettek. Világi /civil/ anyakönyvet csak 1896-tól vezetnek. Ipolyság várossá fejlődésének jelei Zsigmond király uralkodása alatt mutatkoztak, amikor is a király 1405-ben vásárnapi joggal, majd két évvel később pallosjoggal is felruházta a települést. Vámszedési joggal Ipolyság már 1266-tól rendelkezett.
A török uralom ideje alatt a 16. század felétől Hont vármegye nem rendelkezett állandó székhellyel, így a megyegyűléseket többnyire Selmecbányán, Báton, Szebellén, Ipolynyéken vagy Korponán tartották. A vármegye székhelye 1751-től Kemence község lett. 1806-ban leégett a kemencei megyeháza, és Hont vármegye székhelyét Ipolyságra helyezték. Ipolyságnak ez a döntés rangot adott, elősegítette a település gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését. A város a vármegye közigazgatási központja lett. Felépült az új megyeszékház, amelyet 1857-ben adtak át. 1848-tól a vármegyéket megye elnevezéssel helyettesítették.
Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés változásokat hozott Hont megye közigazgatási és területi elrendezésében is. Az eddigi négy járással rendelkező megye öt járás területét tudhatta megáénak a következő járási központokkal: Ipolyság, Korpona, Nagycsalomja, Bát és Szob. A megye legmagasabb rangú tisztségviselője a főispán volt. Őt az uralkodó nevezte ki ebbe a tisztségbe. A megye legfőbb kollektív szerve a megyei közgyűlés, amely évente négy alkalommal ülésezett. Az üléseket az alispán vezette, aki a megye legmagasabb választott közméltósága volt. A megyei közgyűlés határozatainak tulajdonképpeni végrehajtói a járási hivatalnokok voltak, akiknek felettese a főszolgabíró volt. Ez a közigazgatási jogköri elosztás alátámasztja az akkori járások szerepének fontosságát. Ez az időszak Ipolyság eddigi fejlődésében a legjelentősebbek közé tarozik.
A monarchia szétesése és a Csehszlovák Köztársaság létrejötte 1918-ban megmutatkozott a megyék területi átrendezésében is. A trianoni szerződés aláírásával 1920. július 4-én Hont megye két részre szakadt. Nagyobb része Csehszlovákiának jutott, a kisebbik terület pedig Magyarországnak. Ipolyság határvárosként Csehszlovákia része lett. Megmaradt viszont Hont megye székhelyének, egyúttal mint az Ipolysági járás központja is egészen 1923. január 1-jéig, a következő adminisztratív és területi reform bevezetéséig. Ekkor azonban Ipolyság megszűnt mind megye-, mind járási székhely létezni.
A közigazgatás megyei rendszerének utolsó fejlődési szakasza 1919 és 1922 között valósult meg. A 310/1922 sz. kormányhatározattal a történelmi 16 megyét 6 ún. nagymegye váltotta fel. Ipolyságot a Zólyomi nagymegyéhez csatolták, a járás székhelye pedig Korpona lett. Közigazgatásilag a városban csak a Korponai Járási Hivatal kirendeltsége maradt. Ez a rendszer 1927-ig működött, amikor aztán egy újabb kormányrendelettel a megyék végleg megszűntek, helyüket a kerületek foglalták el. A megyei tiszségviselőket járási vezetők váltották fel, akik a kerület irányítása alá tartoztak.
A müncheni egyezmény alapján 1938-ban Ipolyságot ismét Magyarországhoz csatolták. A II. világháború után a nagyhatalmak 1945 augusztusában a trianoni határok visszaállításáról döntöttek, így Ipolyság újra Csehszlovákia része lett.
Ebben az időszakban alakul ki a közigazgatás intézményi rendszerének új formája, a nemzeti bizottságok hálózata. Városunkban is megalakult az Ipolysági Helyi Nemzeti Bizottság. Folyamatosan alakultak a város további intézményei is, például Városi Közművelődési Központ, a Műszaki Szolgálatatások Üzeme és a Városi Könyvtár.
Városunk továbbra is a Korponai járáshoz tartozott, egészen 1949. január 1-jéig, amikor Ipolyság ismét járási székhely lett. Ez 1960-ig tartott. Azóta a város képviselőinek a mai napig sem sikerült visszaállíttatni az Ipolyságot méltón megillető járási székhelyi státust.
Politikai döntések következtében a nyolcvanas években sor került a kisebb települések összevonására, ill. azokat egy nagyobb községhez vagy városhoz csatolták. Ennek a folyamatnak a következménye, hogy 1980-ban Ipolysághoz csatolták Gyerket és Pereszlényt, majd 1986-ban Tesmagot is. A rendszerváltozás után 1998-ban Gyerk újra önállósult.
A társadalmi berendezkedésben, így a közigazgatásban is, 1989-ben az ún. bársonyos forradalom következtében, alapvető változás történt. A 369/1990 sz. törvény értelmében megszűntek a nemzeti bizottságok, és megalakultak az államigazgatás átalakított szervei, a városokban és a falvakban pedig az önkormányzatok vették kezükbe a települések irányítását. Az első, igazán szabad választásokban városunk polgárai megválasztották a városi képviselő-testület tagjait, valamint a város polgármesterét. Ipolyság polgármestere dr. Zsolnay Ernő lett, akit a polgárok 1994-ben és 1998-ban is újraválasztottak. Az önkormányzatokról szóló törvény értelmében létrejött a városi hivatal mint a képviselő-testület és a polgármester végrehajtó szerve. Megalakultak az önkormányzat további szervei is: a városi tanács és az önkormányzat szakbizottságai.
Az 1990-ben végrehajtott közigazgatási reform keretében megalakultak a járási hivatalok mellett működő körzeti hivatalok. Ipolyság a Lévai járás egyik körzeti hivatalának székhelye lett. Ipolyság adott otthont a járási munkahivatal kirendeltségének és az adóhivatalnak is. 1996-ban egy újabb közigazgatási és területi reform következtében újabb járások alakultak, számuk 79-re nőtt. Ipolyság és a vonzáskörébe tartozó települések jogos kérését a járási székhely visszaállítására városunkban az akkori kormányzat nem nem vette figyelembe.
Jelenleg a közigazgatási és területi reform előkészítésének újabb szakaszát éljük. A törvényalkotók az önkormányzatok jogkörének bővítésével és a másodfokú közigazgatási intézmények kialakításával párhuzamosan a járási és kerületi hivatalok megszüntetését javasolják.
A XXI. században Ipolyság egy fejlett, demokratikusan és haladó szellemben gondolkodó polgárokkal rendelkező város, akik képesek és felkészültek – mint ezt már elődeink is bizonyították az elmúlt évezredben –, hogy városuk sorsát saját kezükbe vegyék.

 

ma 2018.08.21 van

ma Jana névnapja van

webygroup

Slovenská verzia
English version
Deutch version

33726098

2018.08.21 van
Főoldal